Készülődés az ünnepekre, karácsonyi vacsora szegényéknél

Édes kisfiam!

Ne aggódj értünk, jól vagyunk, minden nyugodt körülöttünk, valahogy elmúlott nálam a karácsonyi bevásárlási láz,  tavaly sem voltam lázas, de most már semennyire, bizonyára öregszem.  Viszont sokkal jobban érzem így magam, nem kell idegeskednem, mit tegyek a fa alá, mivel fa sem lesz, hacsak apád nem hoz valahonnan. De hát úgy sem díszítem fel, nincs hozzá kedvem sem, meg szaloncukor sem.
Azon töröm csak  a fejem, hogyan tegyem a karácsonyi asztalt még egészségesebbé, mint tavaly volt.
Emlékszel? Tavaly négy fogásos vacsora volt, négyszer megfogtuk és elfogyott, az idén nem készülök ennyire.  A hal a babona szerint a halpikkely, a „halpénz” a gazdagságot jelenti, na én meg nem vagyok babonás. A hagyománytisztelők karácsonykor sertéssültet is tálalnak, mivel a disznó előre túr, aki tehát a pecsenyéből eszik, az a jövő esztendőben sikeres lesz, mi nem leszünk ennyire hagyománytisztelők.
Még ősi babona, hogy szárnyas egyáltalán nem kerülhet az asztalra, mert a baromfi hátrafelé kapar, ami pedig rossz előjel, és nem szeretem a rossz előjeleket. Persze, a pulyka is baromfi, de milyen csúf egy jószág, meg nem tudnám enni.
Az édesség elmarad, hiszen a mértéktelen fogyasztása cukorbetegséget okoz.
Meleg az lesz, van itthon egy zsák szén, majd azt cipeljük felváltva.
Most már be is fejezem a levelem, van itthon egy kis malac farka, igaz hogy rövid is,  puha is, éppen mint az apádé, de megfőzőm neki, egyen valamit, mert a múltkor nem tudtam mi az a nagy zörgés, hát az apád borult ki a szekrényből,  majdnem mint egy csontváz.
Drága kisfiam, te szoktál internetezni, jobban értesz az ilyesmihez, írjál egy levelet a  Zorbán  Viktornak, írd meg neki, hogy nem lesz ez így jó,  a minimálbérből nem lehet karácsonyozni, ünnepelni, megélni sem, ha nem hiszi, próbálja ki. Ha ez így megy tovább, hamarosan az csontvázak zörgésétől lesz hangos Magyarország, és hangosak az ünnepek.
Várlak haza!

Szerető anyád