Túlélési tanácsok

Túlélési tanácsok –akkor kell elkezdni mikor még élünk
(Egy nagyon régi Szabad Földből másoltam ide, fogadjátok szeretettel )
Hát persze nem a spórolásra gondolok, a kamat úgysem ér föl az inflációhoz, s különben is mit rakjon az ember a bankba, mikor minden fillérnek megvan a helye ?
A pénzt ne sajnáljuk magunktól amíg van. Liszt , ecet, gyufa mindig legyen otthon. Nem háborúra, munkanélküliségre készülünk. Ha becsap a villám, első lesz hogy ablakot pucoljunk, ehhez kell az ecet.Bánatunkban szívjuk egyik bagót a másik után ehhez kell gyufa. Liszt meg a rántott levesbe, ha már elfogytak a kertből az állatok.
Ahogy haladunk a túlélésben, úgy változik a fürdőszoba polc. Eltűnnek a drága krémek, illatos szappanok, átadva helyüket az Amo szappannak és a kamillás krémnek. Kozmetikus helyett jó lesz a tojáspakolás, szőrtelenítés helyett férjünk borotvája. Jönnek a százas bolt termékei, névtelen literes samponok, ötösével árult olcsó csokik, leértékelt papírzsepik, olcsó pirosítók, nem reklámozott öblítők.
Az imigyen megtakarított pénzt átcsoportosítjuk. Összeszedjük a kertben még alig rothadásnak almát és ebből pitét varázsolunk. Férjuramnak leakasztjuk az utolsó abált szalonnát , lekaparjuk a hűtő falát jégkocka gyanánt borát hűsíteni, ha az istenadta kapott a kocsmában hitelt.
A bokrokat már lelegeltük az ablak alatt, arany régen a zálogházban, lassan a kamatot kell már utánuk fizetni, rokonokat már megkértük, üres üvegeket visszavittük, a gyerek tavalyi korcsolyáját eladtuk. A gázszámlás pedig megint jő, és kopogtat. Ekkor azonban még mindig nincs veszve semmi. Hiszen nem vagyunk betegek, nem haltunk éhen, nem árverezték el a házat a fejünk fölül, a gyereket sem vitték intézetbe. Ráadásul kipihentük magunkat, reggel tízig heverészünk, lakás délre ragyog mint Samu kopasz feje. De a nyugdíjas éveket még hiába várjuk. Körülbelül 20-30 évünk van még , viszont napi gondot okoz, hogy megvegyük az eheti lottót. Mert még csak szombatig kell kibírni, mindig csak szombatig. S ha a következő szombatig is kibírjuk, akkor már minden rendben van. Ha mégsem, akkor is tegyünk úgy. Az ingyért van.

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban

Rendszeres olvasók